Rendezvénynaptár, 2003. április

A szellemi tulajdon világnapjának budapesti ünnepsége
2003. április 25.

"Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb
és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok
néhány percét a rendkívülivel, az emberivel,
a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel"
(Márai Sándor)

Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy minden év április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja.

A világnap budapesti ünnepségén a tudomány és a művészet kiemelkedő személyiségei, az államigazgatás és az üzleti élet képviselői, a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő tanácsok és testületek tagjai, a sajtó munkatársai vettek részt a szabadalmi hivatal munkatársain kívül. Az eseményen köszöntő beszédet mondott Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Szabó István Oscar-díjas filmrendező és Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke.
Ezt követően került sor a 2003. évi Millenniumi Díjak átadására. A díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke alapította a magyar millennium évében a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerésére. A Millenniumi Díj Pataki Mátyás és Weichinger Miklós alkotása.

Millenniumi Díj elismerésben részesült:

A Magyar Elektrotechnikai Múzeum
A múzeum célkitűzése az elektrotechnikai ipar gyártmányainak, valamint a villamos áram termelésének és elosztásának, fejlődésének bemutatása, gazdag tárgyi és képanyag-gyűjteménye segítségével, különös tekintettel a magyar elektrotechnika történetére. A múzeum elsősorban azoknak a magyar tudósoknak és mérnököknek a tevékenységét mutatja be, akik a legnagyobb részben járultak hozzá hazánk elektrotechnikai iparának világszínvonalra emelkedéséhez.
A múzeum kiállításai, múltunk megőrzése, a jövő sikereinek megalapozása érdekében tett kiemelkedő erőfeszítései a Zipernowsky-terem kijáratánál látható Wörösmarty-idézet szavainak igazságát hirdetik: "Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék."
A Millenniumi Díjat átvette: dr. Jeszenszky Sándor, a műszaki tudomány kandidátusa, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum igazgatója.

A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
Az intézet kutatási tevékenysége a magyar mezőgazdaság és a nemzetközi agrárkutatás igényeinek megfelelően változott története során. A globalizálódó világ kihívásaival szembenéző fiatal kutatói generáció ma már együtt alkalmazza a molekuláris genetikai és klasszikus növénynemesítési módszereket. Az intézet eredményes nemesítői munkáját jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben több mint 130 kukoricahibrid kapott állami minősítést, s közülük 30 jelenleg is köztermesztésben van. Az őszi búza nemesítési programnak köszönhetően 45 fajta szolgálta a hazai mezőgazdaság érdekeit, közülük 24-et még ma is nagy területen termesztenek.
Az itt folyó szerteágazó munka eredményeiről a munkatársak 100-nál több fajtára tettek szabadalmi bejelentést, melyek döntő többsége ma is oltalom alatt áll.
A Millenniumi Díjat átvette: dr. Bedő Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
A társaság 1968-ban alakult Budapesten, célja, hogy intézményektől független szakmai fórumként segítse hazánkban az informatika alkalmazását, fejlesztését. az informatikai kultúra terjesztését, az informatikai oktatást.
A társaság az elmúlt évtized gyakorlatához híven törekszik a múlt, az elődök hagyományainak megőrzésére; alkalmazkodik a jelen kihívásaihoz és feltételeihez, s legjobb tudása szerint törekszik a jövő befolyásolására.
A Neumann társaság az, amely Magyarországon meghonosította a nemzetközi számítógép-használói jogosítvány programot, az ECDL vizsgát és ellátja a vizsgarendszer szakmai felügyeletét.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kézzelfoghatóan és méltón képviseli a hazai számítástechnikai fejlődést.
A Millenniumi Díjat átvette: Bakonyi Péter, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke.

Az Odeon Art Viodeó Kiadó és kölcsönző
Az Odeon Art Video csaknem egy évtizede gondoskodik a filmművészet maradandó értékű alkotásainak magyar nyelvű megjelentetéséről.Az utóbbi években országos filmes adatbázis kiépítésébe kezdtek az interneten, mellette pedig más művészeti ágak irányában is nyitottak. Az 1993-ban alakult társaság, amely a Budapest Film art-mozi hálózatában bemutatott művészfilmek videó-forgalmazására jött létre, fennállása alatt a honi filmes kultúra jelentős katalizátorává vált.
Az Odeon nemcsak kiadóként, hanem kölcsönzőként, információs központként is működik. Kínálata így saját filmjei mellett a Magyarországon 1993 óta videón kiadásra került filmek nagy részét felöleli. A filmek által reprezentált értékek méltó képviselete, a kultúra és a szellemi élet iránti elkötelezettség jellemzi az Odeon Art Video tevékenységét. Ezt mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy munkatársai közül számos alkotó, színész, művész került már ki.
Az Odeon Art Video az igényes mozi életképességét példázza, méltóan szolgálva a magas színvonalú jogtiszta szórakoztatás boldogulásának reményét.
A Millenniumi Díjat átvette: Boros Erika, az Odeon Art Video ügyvezető igazgatója.

A 2003. évi Millenniumi Díjakat dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke adta át.

A szellemi tulajdon világnapja alkalmából két filmet készített az Objektív filmstúdió, melyeknek a budapesti ünnepségen volt az ősbemutatója.
Az egyik a Magyar Film Iroda 1930-as évekből származó híradórészleteitől az 1970-es évek hasonló dokumentumáig a Nemzeti Filmarchívumban föllelt műszaki, találmány-tárgyú tudósítások válogatott darabjaira épített, napjainkig kitekintő "homo faber hungaricus"-t megidéző "Magyar Műhely" című dokumentumfilm, Kézdi-Kovács Zsolt alkotása. A másik filmalkotás a jelen legnagyobb kihívásának kívánt emléket állítani. Ma is alkotó jeles filmművészeink, rendezőink filmüzenete arra a kérdésre: mit visz, vinne magával hivatása kincseiből, kulturális örökségünkből, saját tapasztalataiból az "Akropolisz-utáni" időkre az unióba; miben látja hozzájárulásunkat az egyetemes, európai művészethez és teremtett valósághoz; kitől és mit idézne a hazai archívumokból, tékákból? Tízjeles rendezőnk - Kézdi-Kovács Zsolt, Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Jancsó Miklós, Ragályi Elemér, Sándor Pál, Sára Sándor, Szabó István, Török Ferenc, Rózsa János - filmetűdjét foglalja csokorba az "Európából - Európába" című alkotás.

A 2003. Évi szellemi tulajdon világnapjának budapesti rendezvényét a magyar történeti hagyomány és a "világzenei törekvések" ötvözetét kínáló Ghymes együttes rövid koncertje zárta.

Vissza