Hírlevél
Hírességek az Urániában
Iskolamozi az Urániában

Uránia Kávéház
Kritika a
Kávékorzó.hu
honlapon!

A Cinerasmusfilmklub

A 6.45 Faludi Filmklub előadásai

A Faludi Doku Filmklub előadásai

Bolyai Filmklubok

Bolyai Műhely foglalkozásai és vetítései

Uránia Filmklubok a Kárpát-medencében





Oktatási és Kulturális Minisztérium





Aktuális műsor

Rendezvénynaptár

Filmismertetők



Jegyfoglalás

Bérlet

Vendégkönyv

Sajtószemle

Rendezvény lehetőségek az Urániában

Megközelítés

Az Uránia története

Az Épület

Uránia Virtuális Internetkávézó

InformáciĂłk kérése levélben

Partnerek

A Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. munkatársai

Keresés elindítása

Hozzáadás a kedvencekhez

The History of Uránia
Uránia képeslapok
Kezdetek: Vetített képes előadások
A táncz

Az Urániában vetített filmek

A legbátrabb város
színes magyar dokumentum játékfilm, 98 perc, 2008




12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott

rendező: Matúz Gábor
forgatókönyvíró: Matúz Gábor
zeneszerző: Bükki Bence
operatőr: Schödl Dávid
narrátor: Szersén Gyula
producer: Matúz Gábor

szereplő(k):
Dánielfy Zsolt
Gáspár Tibor
ifj. Jászai László
Kelemen István
Szakács Tibor
Urmai Gábor
Csabai János
Deáky Szandra

Egy történet azokról, akik magyarok akartak maradni. Élve vagy holtan.

A film egy kiemelkedő, ám a jelentőségéhez képest széles körben még kevéssé ismert eseményről szól: 1919. január 29.-én a helybéli polgárok (vasutasok, iparosok, kereskedők, orvosok, tanárok, diákok) és a környékben állomásozó katonák néhány egysége kiverte Balassagyarmatról a várost két hét óta megszállva tartó cseh csapatokat. A honmentő akció jó néhány halálos áldozatot is követelt, és sokan megsebesültek az összecsapásokban. Az akkor alakulóban lévő csehszlovák állam antant parancsnokság alatt álló hadserege azzal a szándékkal lépte át a demarkációs vonalat (az Ipoly folyót), s foglalta el Nógrád vármegye székhelyét, hogy majdani határait még délebbre tolja, s ezzel kész helyzet elé állítsa a nagyhatalmakat az első világháború utáni helyzetet rendezni szándékozó párizsi béketárgyalásokon. A példaértékű városi összefogás azonban megakadályozta, hogy a cseh légió katonái hosszú távra berendezkedjenek az Ipoly bal partján, s ezzel megmentettek egy darabka Magyarországot a jövőnek. (Tették ezt "az akkori magyar kormány behódolást sürgető felszólítása ellenére".) A dicső emlékek mellett tehát máig kézzelfogható eredménye van a kiontott vérnek, ezt a győzelmet senki idegen hatalom nem írta felül, Balassagyarmat ma is Magyarország része.

Vissza