Az Uránia története

Az Uránia épülete az 1890-es évek derekán készült el a mai Rákóczi úton. A két stílust, a velencei gótot és a keleti mórt ötvöző palotát Schmahl Henrik tervezte Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó kérésére. Rimanóczy megrendelése eredetileg hangversenyterem, táncterem kialakítására szólt, végül mulatót nyitott meg az épületben. A századfordulón a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte, hogy keressenek egy színházépületet, ahol az Uránia Tudományos Társaság mozgóképekkel illusztrált előadásokat is tarthat. A tudományos társaság 1899-től bérelte az épületet, amelynek a furcsán hangzó Uránia Magyar Tudományos Színház nevet adta. Későbbiekben az épület funkciója változott, ám nevéből az Uránia azóta kitörölhetetlen.

Az Uránia tizenhét esztendeig látott el tudományos-ismeretterjesztő funkciót. Történetében fontos esemény, hogy 1901 tavaszán itt forgatták az első önálló magyar játékfilmet, pontosabban némafilmet Zitkovszky Béla irányításával. A nevezetes Táncz-ban Blaha Lujza csárdást táncolt, Fedák Sári pedig japán facipőst... A film sajnos nem sokkal az elkészülte után az utolsó kockáig elégett, így emlékét már csak a Táncz nevű páholy őrzi.

A belső tereket 1917-ben alakították át először úgy, hogy termei filmvetítésekre is alkalmasak legyenek. 1930-tól a berlini Universum Film Aktien-Gessellschaft mintájára UFA Filmpalota lett a moziból. A háború utáni első filmvetítést itt tartották 1945-ben. A háború előtt és után is számos díszbemutatónak, filmszemlének és társadalmi eseménynek volt a helyszíne az Uránia.

A 2002-ben befejezett rekonstrukció a harmincas évek hangulatát hozta vissza és újból működőképessé vált a színpada is. A filmpalota két kamarateremmel bővült, így az impozáns díszteremmel együtt 543 kényelmes és egyben elegáns ülőhely várja a régi és új Uránia-szerelmeseket. A komfortérzet tradicionális, a mozitechnológia viszont a XXI. századi nézői igényeket elégíti ki: a legkorszerűbb kép-, és hangtechnikai berendezésekkel üzemel az Uránia.

Az újjávarázsolt filmteátrum a 2002. április 1-én tartott ünnepi megnyitó óta Uránia Nemzeti Filmszínház néven várja a közönséget. Műsorkínálatával alapvetően Európa-centrikus művészmozinak számít és díszbemutatóhelye minden jelentős új magyar filmnek. De az Uránia Nemzeti Filmszínház természetesen nem csak reprezentatív, a világon szépségével egyedülálló, szecessziós, velencei mór stílusú filmpalota, hanem a magyar és nemzetközi filmes találkozók, fesztiválok, kulturális rendezvények helyszíne is.

A földalatti labirintus, szakmai találkozókra és kiállításokra alkalmas csarnokával, modern bárjával és két kényelmes kamaratermével Magyarországon egyedülállóként igyekszik a dokumentumfilmesek, az altenatív-kísérleti mozgóképes alkotók és a fiatal filmesek otthonává válni.

Századfordulós hangulatú kávéházában is jelentős művészeti események zajlanak: képzőművészeti kiállítások, könyvbemutatók, sajtótájékoztatók, filmszínészek találkozói a közönséggel, előadóestek, zenés produkciók.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója: Cselényi László, televíziós filmrendező.